logo

A tehetségről – 56.

Olvasni nagyon szeretett, természetrajzból jelese volt, de a többi tárgyból csapnivalóan teljesített. Magántanulóként fejezte be a gimnáziumot. Érettségi után próbálkozott a jogi karon, de egy év után otthagyta. Mezőgazdasággal kezdett foglalkozni. Szerelme – egy festőművésznő – miatt fordul érdeklődése a festészet iránt. Elkíséri tanulmányútjára, melyről így fogalmaz: “22 éves koromban egy télre Rómába mentem dilettánskodni”. 24 éves korában iratkozott be a Nápolyi Festészeti Akadémiára, egy év után Párizsban tanult tovább. Ő Ferenczy Károly festőművész, az impresszionizmus legnagyobb magyar mestere.

A tehetség sokszínű. Lehet verbális, képi, mozgásos, zenei, logikai vagy érzelmi. Boldogságunk – vagy inkább boldogulásunk – részben attól is függ, hogy megtaláljuk-e a számunkra kellemes, tehetségünknek megfelelő utat. A tehetség a legritkább esetben simulékony. Sokszor kitör, keresi az útját, korlátait, amiket aztán ledönthet. Dr. Vekerdy Tamás szavaival élve: “Ki mondta, hogy a jó tanuló a tehetséges ember? Épp ellenkezőleg: a tehetséges és kreatív ember deviáns, egyenetlenül fejlődik, és utálja, amihez nincs kedve. El vagyunk tájolva, amikor a gyerekeinket a jó tanulásra űzzük.” Sorozatunkban egy-egy érdekes történetet mutatunk be tehetséges emberekről. Életútjuk, történetük gyakran elgondolkoztató. Ezek a felnőtt mesék felvetik a kérdést: ha ezen embereknek mi lettünk volna a szülei, vajon mit gondoltunk volna? És életük, tehetségük fényében vajon lehetséges-e másképp tekinteni gyermekeink meghökkentő viselkedésére!? Olvassátok szeretettel!

Kategóriák:

About the Author

Copyright @2018 Whitehall's Kft. Minden jog fenntartva.