logo

A tehetségről – 60.

Elsőben még jó tanuló volt- az írást kivéve – , aztán eredményei egyre romlottak.  13 évesen iskola mellett árut szállított ki kerékpáron, 14 évesen egy étteremben dolgozott. 16 évesen nyári munkára ment egy repülőgépüzembe és iskola mellett is folytatta a munkát. Tanulmányi eredményei közepesek voltak, ezért csak egy kis főiskolára vették fel, onnan sikerült egy nevesebb egyetemre kerülnie, ahol villamosmérnök lett. Ezután vett föl egy közgazdasági kurzust, ami megragadta a figyelmét, mivel logikusnak és a mérnöki gondolkozáshoz hasonlónak találta. Egyre több szakirodalmat olvasott, végül egyetemi diplomát szerzett közgazdaságtanból, majd a Harvardon doktorált. Ő Vernon L. Smith közgazdász, a Chapman University professzora, aki kutatásaiért 2002-ben Nobel-díjat kapott.

A tehetség sokszínű. Lehet verbális, képi, mozgásos, zenei, logikai vagy érzelmi. Boldogságunk – vagy inkább boldogulásunk – részben attól is függ, hogy megtaláljuk-e a számunkra kellemes, tehetségünknek megfelelő utat. A tehetség a legritkább esetben simulékony. Sokszor kitör, keresi az útját, korlátait, amiket aztán ledönthet. Dr. Vekerdy Tamás szavaival élve: “Ki mondta, hogy a jó tanuló a tehetséges ember? Épp ellenkezőleg: a tehetséges és kreatív ember deviáns, egyenetlenül fejlődik, és utálja, amihez nincs kedve. El vagyunk tájolva, amikor a gyerekeinket a jó tanulásra űzzük.” Sorozatunkban egy-egy érdekes történetet mutatunk be tehetséges emberekről. Életútjuk, történetük gyakran elgondolkoztató. Ezek a felnőtt mesék felvetik a kérdést: ha ezen embereknek mi lettünk volna a szülei, vajon mit gondoltunk volna? És életük, tehetségük fényében vajon lehetséges-e másképp tekinteni gyermekeink meghökkentő viselkedésére!? Olvassátok szeretettel!

Kategóriák:

About the Author

Copyright @2018 Whitehall's Kft. Minden jog fenntartva.